[Henrik]

Most mit rísz?
Kevesebb kocsmázással meg csajozással megtakaríthatnál egy csomó időt.
Meg egyébként enni és fürdeni sem muszáj minden nap. Alvásról már ne is beszéljek

[vassrichárd]

Folytatom. Eszembejutott még egy-két dolog. Szafari...három nap meló oldalanként. Nem háromszor nyolc óra... meló meg egy kis alvás/nap.
Ebben is segítene sokmindenkin a főműsoridőben való képregényrajzolás. Sokmindenki=magyar képregényrajzolók.

Szerintem, amit egy (mai) magyar képregényrajzoló max. elérhet a következő:
munkája, és tehetsége révén dolgozhat külföldre, ill. -a kevésbé szerencsés kollégái által csodálva- megjelentetheti a Pinkhell aktuális számában a cuccot.

Csak semmi megsértődés! Ez a Pinkhell-topik, úgyhogy azért nem írtam Rohamot vagy Kretént, vagy bármimást.

[raveon]

zorro: köszi a választ. Hát akkor ezzel a méretdologgal Dr. Gasparik járhat a legjobban, bár ez sem biztos- ezt most az A4-es rajzai miatt mondom/gondolom. Bár...

A1-es: tejóIsten!

Ja, lehet hogy nem tudom majd hallgatni a dolgot, mert felmentem a honlapjukra és valamiért nem megy a hang, hiába töltöttem le azt az izét. Lehet be kéne regelni.

Szerkesztve raveon által: 2007. 05. 27. - 15:28

[zorro]

Idézet

A1-es: tejóIsten!

Ez nem mazochizmusból van, hanem mert a legvékonyabb vonalak esetében már nincs olyan vékony hegyem, amivel kihúzhatnám. Persze lehetne vastagabb, csak akkor meg nem olyan finom. Illetve, miután nem titkoltan, az Asterix-re hajazó stílusból indultam ki, ott így van, gondolom.
Ami viszont meglepetést okozott, hogy láttam fotókat Shultz-ról, amikor a Snoopy-t rajzolja. Azt hittem, hogy miután egy egyszerű, párvonalas cuccról van szó, biztosan egy A4-es, max. A3-as méretben rajzolja, de nem! Majdnem plakátméretű egy-egy strip!

Nem tudom, nekem tökéletesen működik RealPlayerrel.

Szerkesztve zorro által: 2007. 05. 27. - 15:40

[raveon]

Na várjál, én nem tudom, mim van,mert ehhez analfabéta vagyok. Nekem olyan van mint minden rendes windowshoz. Az nem a reálplayer? Ha nem, honnan lehet letölteni?

Szerkesztve raveon által: 2007. 05. 27. - 15:34

[zorro]

Megnéztem, balra alul letölthető a Winamp. Azzal szerintem menni fog.

[Henrik]

Nekem eleve azzal indult el.

[pityesz]

Én egyáltalán nem kérdőjeleztem meg Felvidéki Miki képregényeinek létjogosultságát, én először csak arra reagáltam, hogy „pont ilyen kell nekünk” , valakinek igen, valakinek nem mindenáron.
Mint ahogy nem szerethet mindenki mindent.
Attól, hogy én szeretem a Star Warst, a Pókembert vagy Fazekas Attila rajzait attól nem mondom, hogy ezt mindenkinek kell szeretnie, tiszteletben tartom, ha valaki nem szereti, mint ahogy nem mindenki szeretheti a szuperhős képregényeket sem.
És ez így van jól, különbözőek vagyunk, különböző véleményekkel, attól, hogy nem nagyon tetszik Miki rajzstílusa attól még el fogom olvasni a képregényeit, mint ahogy eddig is tettem, nem mondom, hogy pont ez kell nekem, de azt sem jelentem ki kategorikusan, hogy nem kell, úgy, hogy valószínű, sőt biztosan el fogom olvasni Zsuzsit is és Nonamét is.
Sőt nem is szeretem a másik munkáját fikázni, én úgy érzem, hogy ezt nem is tettem meg, csak a személyes véleményemet írtam le Miki rajzával kapcsolatban, és úgy érzem, hogy bántót, vagy valótlant nem írtam.

Idézés: zorro - Dátum: 2007.05.27., 15:59

Pityesz, Felvidéki Miki is minőségi rajzot készít, nem a minőség az értékmérő a stilizált és a realista közt!

A minőségi szó helyett, kidolgozott szót kellett volna írnom.

Szerkesztés: illetve lehet, hogy keverem a fogalmakat, elismerem a stilizált stílusú rajzot fölösleges részletesen kidolgozni, a realista stílusnál az én véleményem szerint a kidolgozott rajz mutat jól, persze ez sem törvényszerű, mert a rajz kidolgozottsága lehet történetfüggő is.
De én ezeket nem szakmai szempontból nézem, mert én nem tanultam semmi ilyesmit, rajzolni is csak általánosban, ezért lehetséges, hogy hülyeségeket írok.



"A mostani, háromoldalas Szivárvány köz esetében én voltam az, aki megbonyolította az életét, ugyanis egy empire budoárban játszódó, sokszereplős sztorit tripla annyi idő alatt lehet csak befejezni. confused.gif "

Ami nagyon jó is lett, tetszett.

Szerkesztve pityesz által: 2007. 05. 27. - 16:12

[raveon]

Töltöm, töltöm...

Ok. Valami megy.

Szerkesztve raveon által: 2007. 05. 27. - 16:09

[zorro]

Pityesz, én nem értettem félre, mármint szerintem se szóltad le Miki stílusát. (De én is csak szakmai véleményt mondtam Attiláéról, mint említettem, kedvelem a rajzait, ráadásul nem kis szerepe van abban, hogy ma képregényt rajzolok.) És egyetértek, nem szerethet mindenki mindent! (De a homogenizációt is ezért hoztam fel.)
Mikiben én azt csodálom, ahogy egységben van tartva a rajz és a történet (ezt csak nagyon kevés hazai alkotónál tapasztalom), nem akar se több, se kevesebb lenni – ráadásul egészen speciális, finom humora van, ami lehet, hogy egyeseknek már kicsit elvont, de kinek a pap...

Idézet

De én ezeket nem szakmai szempontból nézem, mert én nem tanultam semmi ilyesmit, rajzolni is csak általánosban, ezért lehetséges, hogy hülyeségeket írok.

Ez egyátalán nem baj, hogy úgy nyilatkozol valamiről, hogy nem vagy szakmabeli. Jól is néznénk ki, ha csak a szakmának dolgoznánk! Én is írok kritikát filmekről, mégse tudnék mit kezdeni vele, ha a kezembe nyomnának egy felvevőt. (Na jó, tudnék, de az biztos, hogy nem válna az operatőrszakma diadalára! )
Az ember elsősorban a közönségnek dolgozik, illetve azután csak, hogy indíttatást érez magában arra, hogy elmeséljen, kifejezzen valamit úgy önmagában is. Ha a kifejezés nyelve és a közönség nyelve találkozik bizonyos pontokon, na az az igazi. Csak abba a hibába nem szabad beleesni, hogy minden kritikát jogosnak és érvényesnek veszel, bár eleve a szakmai felkészültséged okán észreveszed, ha valaki nem igazán ért ahhoz, amiről ír. Viszont elszállni sem kell, a köldöknézegetős művek éppen olyankor születnek. Nehéz ügy ez, mert olyan is előfordul, hogy csak valakinek köldöknézegetős, amit csináltál, de csak azért, mert számára nem evidensek a kódok, nem beszéli az adott nyelvet. (Pl. a múlt héten kaptunk egy olvasói levelet, hogy mennyire klassz, hogy olyan képregény is születik, mint a Vogel, egészen lázba hozta az illetőt, ami egyrészt nagyon jól esett, másrészt pedig azt mutatja, hogy vannak még, akik ezen a vonalon „tájékozódnak". )

Szerkesztve zorro által: 2007. 05. 27. - 16:56

[raveon]

Idézés: zorro - Dátum: 2007.05.27., 17:53

(Na jó, tudnék, de az biztos, hogy nem válna az operatőrszakma diadalára! )

Majd azt mondjuk, hogy művészfilm. Láttad azt a Woody Allen-es filmet, amikor rendezőt játszik és megvakul átmenetileg? Beszarás.

[zoli79]

Zorro, persze legyen alkotói szabadság és sokszínűség! Ebbe nem is szeretnék belekötni, sőt én is ezt vallom (azzal a kitétellel, hogy minden stílusnak/műfajnak/stb. meg kell találni a megfelelő hordozóját). De én kép és szöveg egységéről beszéltem. Ha egy rajzolónak olyan a stílusa, ami nem megfelelő a történethez (és fordítva: ha a történetíró nem vesz tudomást a rajzoló stílusáról) és nem is akar ezen változtatni, akkor kész a patthelyzet.

[pityesz]

Idézés: zorro - Dátum: 2007.05.27., 17:53

. Ez egyátalán nem baj, hogy úgy nyilatkozol valamiről, hogy nem vagy szakmabeli. Jól is néznénk ki, ha csak a szakmának dolgoznánk!... Csak abba a hibába nem szabad beleesni, hogy minden kritikát jogosnak és érvényesnek veszel, bár eleve a szakmai felkészültséged okán észreveszed, ha valaki nem igazán ért ahhoz, amiről ír.

Az igaz, hogy elismertem, hogy nem vagyok szakmabeli, de teljesen laikus sem vagyok a képregények és a rajz területén.
Az, hogy van némi fogalmam a képregényekről, és véleményt mondok a fórumon, az azért van, mert gyerekkorom óta gyűjtöm és olvasom a képregényeket, igaz szakértője nem vagyok, de fogalmam van a műfajról, és magam is szeretek rajzolni, azt nem mondom, hogy tudok, de szeretek, szerintem a tudás relatív, attól függ, hogy mihez viszonyítunk.
Aki képzőművészettel foglalkozik és publikál annak vállalnia, kell, hogy kap kritikát, igaz azt elismerem, hogy nem kell minden kritikát komolyan venni, de, azért lehet, hogy érdemes elgondolkozni rajta.

[zorro]

Zoli, teljesen egyetértek. Én a sokszínűségen nem ennek az egységnek a hanyagolását, mellőzését értettem, hanem éppen azt próbáltam mondani, hogy nem biztos, hogy mindannyian ugynanazt a nyelvet beszéljük, értünk pl. köldöknézegetős minőségen ugyanazt. Én pl. nem nagyon mernék olyan műfajokban állást foglalni, amik eddig sem nagyon érdekeltek és ezután sem fognak, mégis érvényesnek fogadom el a létezésüket, nem szólom le őket. Viszont – szerintem – ostobaság, hogy a képregény csak bizonyos műfajok mentén mozoghat, mert az eszközei, a kifejezésmódja másra is predesztinálják. Vagy lehet, hogy én tévedek, de akkor ez csak a befogadói közeg szempontjából értendő, a határokat nem a képregény, hanem az éppen aktuális olvasók támasztják. Viszont – véleményem szerint – eltűntek azok a korszakok, amikor sikk a formabontás és megnemértett művészek kóvályognak abban a látszólagos bizonytalanságban, amit éppen ők maguk élveznek a legjobban. Kikristályosodtak a viszonyrendszerek és valahogy mindennek helye van – értékmérő tényleg a minőség, amit viszont valóban egyes műfajok értői/élvezői aposztrofálnak. Mindenesetre nehéz a tájékozódás, de hát ugyanennyire ingovány a kortárs művészet bármely más területe.
Pityesz, a kritikát komolyan kell venni, csak nem szabad minden kritikának fejet hajtani – de persze ezt általában nem is teszik az alkotók. Speciális és szerintem igen kedvező helyzet, hogy ehhez hasonló fórumokon „közönségtalálkozó" zajlik, én legalább is sokat tanulok belőle. Csak akkor vethetünk el egy kritikát, ha már elgondolkoztunk rajta.

[Rorimack]

Zorro: azt hiszem, összekeveredett két dolog. A nemzetközi mércén persze magát a rajzot, a történetet is értem, de ennél fontosabb, hgoy legyünk tisztában azzal, mi az a nagy ötlet, amit már "odakint" megcsináltak. Persze eredeti ötlet lényegében nincs, de ha összeütök egy történetet, ami arról szól, hogy Kovács Károlyt megcsípi egy radiokatív légy, és emiatt ő lesz a Légyember, akkor joggal vetik a szememre, hogy már van Pókember. Szerintem egy képregényalkotónak azért kell jobban tisztában lennie a külföldi képregényekkel, hogy az ennél kisebb hasonlóságokat is el tudja kerülni.

Munkamegosztás: én mindig sajnálom, amikor egy képregényrajzoló kihúz, retusál, színez, beír - amikor képregényt is rajzolhatna

Rajzminőségről: ma a legjobb magyar online strip a Napirajz ( http://napirajz.hu/ ). Direkt bunkóra van véve, de (viszonylag) rendszeres, érezni rajta, hogy friss. Első ránézésre mintha egy átlagos felsős rajzolta volna. Ha jobban megnézzük (persze lehet, hogy tévedek), akkor az alkotója igenis tud rajzolni, és még azon sem lennék meglepve, hogyha képes lenne mindezt teljesen "élethűen", akár festve is megcsinálni. Viszont akkor minimum Havirajz lenne a címe. És máris ugrana a frissesség.

[zoli79]

Idézet

Viszont – szerintem – ostobaság, hogy a képregény csak bizonyos műfajok mentén mozoghat, mert az eszközei, a kifejezésmódja másra is predesztinálják.

Köztünk nincs ebben egyetnemértés, de nem értem, miért a mondandóm kapcsán fejtetted ezt ki. Így úgy fest, mintha cáfolnál valamit, amit álíltottam.

Szerkesztve zoli79 által: 2007. 05. 28. - 09:50

[Henrik]

Idézés: Rorimack - Dátum: 2007.05.28., 04:45

Munkamegosztás: én mindig sajnálom, amikor egy képregényrajzoló kihúz, retusál, színez, beír - amikor képregényt is rajzolhatna

?? ??
Elmagyaráznád ezt a kedvemért?

[raveon]

Szerintem arra gondol Rorimack, hogy aki rajzoló, az rajzoljon, ne színezzen ezt-azt, max, ha úgy érzi, csak ő tud frankón megcsinálni egy bizonyos képregényt. Inkább legyen olyan akinek kifejezetten ez a dolga, beírás, kihúzás szintúgy. Vagy nem?

Szerkesztve raveon által: 2007. 05. 28. - 11:10

[zorro]

Rorimack, annyira nem értettem félre, de persze mégis egy kicsit. Viszont – mint azt írtam is – arra már sajnos tényleg nincs időm/energiám, hogy minden egyes alkotóval már a munka megkezdése előtt leüljek, átbeszéljük, hogy vajon mennyiben eredeti az ötlet, amit kitalált, majd folyamatosan egyengessem a képregénye útját. Igazából én ezt rábízom magára az íróra/rajzolóra, hiszen egy galériás is maximum instrukciókat, ötleteket ad egy-egy festőnek, az ritka, hogy folyamatosan mellette áll és istápolja, ellenőrzi a folyamatot. (Sőt, ha van is ilyen, akkor az általában 2-3 emberre terjed csak ki, ráadásul a galériás, művészettörténész ezért is kapja a fizetését.) És hát ki vagyok én, hogy megmondjam, ki merre haladjon? Lévén, hogy én magam sem tartom egy képregényekben nemzetközi szempontból is jól tájékozott embernek – habár igyekszem...
Mint mondtam, annyit tehetek, hogy a ritkásan összehozott megbeszéléseken vagy MSN-en megpróbálok beszélgetni az illetővel, a vázlatokat (ha szerencsés esetben küld ilyet) körbeküldjük a szerkesztőségen belül és agyalunk. Ennél többet akkor tehetnék, ha nem csak hobbiból, a kevéske szabadidőmben foglalkoznék képregénnyel és szerkesztéssel, ha pl. tanoda jelleggel működne a dolog – de én akkor sem érzem magam ennyire felkészültnek a témában. (Tulajdonképpen Tony is kész munkákat kap a Papírmoziba, és ő is csak annyit szól bele a folyamatba esetenként, amennyit én a Pinkhellnél.)
A saját munkáimra is alig van időm, de ott igyekszem azokra a kritériumokra figyelni, amit említettél.

Napirajz: Ehhez nehéz kommentárt fűzni, de az biztos, hogy nem említeném egy napon a magyar képregény jövőjével és esélyeivel. Mint szakmabeli, majdnem biztosan állíthatom, hogy az illető nem tud rajzolni, illetve ennél sokkal jobban biztosan nem. Ugyanis ha pl. Gáspár Tamást vagy Cserkuti Dávidot megfigyeled (persze nem volt alkalmad, nem azért mondom), hogy egy gyors kézmozdulattal is milyen pontos rajzot vetnek a papírra, máris felmerül a kérdés, hogy az ugyanilyen gyorsan skiccelt Napirajz vajon miért marad meg a Móriczka-színvonalon? Lehet a válasz erre az is, hogy direkt, mert így a „bunkós". Egészségére. Ettől én még nem hiszem, hogy bármit is érdemes tanulni a jövő képregénykészítőinek ettől az oldaltól. Nem azért, mert konzervatív vagyok, hanem mert éppen nemzetközi mércével szeretném mérni a magyar szintet is. Ez pedig nem az.

Zoli, akkor ezt a mondatodat félreértettem – bocs :

Idézet

azzal a kitétellel, hogy minden stílusnak/műfajnak/stb. meg kell találni a megfelelő hordozóját

[vassrichárd]

Rajzminőség. Yeah! Erre az előző melóhelyemen is rájöttek. Nemcsak a jó minőséget lehet eladni...
Eleinte meg voltam sértődve, aztán rájöttem, hogy mekkora igazság rejlik ebben.
Kb. két évig még el is viseltem...de rájöttek még valamire: a fosért nem kell annyit fizetni.
Aztán ott álltam (ültem) egy jó nagy adag szeméthalom közepén-üres zsebbel.
Kilószámra lehetett mérni a rajzaimat, 'oszt mégsem voltam boldog.

Lehet direkt bunkóra venni a figurát...de akkor sem értem, hogy mijaf...ért? Talán maniért?
Ebbe' nincs mani...legalábbis a rajzolónak nincs. Sajnálom, hogy idekeveredett a pénz, de nem tudom figyelmen kívül hagyni.

Szóval kedves Rorimack...most nem értek veled egyet. (egyéb dolgokban igen)

[zoli79]

Zorro, igen, akkor azt félreértetted. (Legalábbis remélem! ) Nem gond, mert végül is fogalmazhattam volna pontosabban is.
Valószínűleg a "hordozó" szót értettük másképpen. Te érthettél ezalatt különböző kifejezési módokat, úgymint képregény, film, stb. Én ezen belül értettem a dolgokat. Vagyis: itthon is helye van mindenféle képregényes stílusnak, műfajnak, fajtának, csak meg kell találni azt a formát (a kiadvány formátuma, mérete, válogatás rendszere, design, stb.) amiben ezt érdemes tálalni, illetve a körítést (ahogyan a külvilág felé kommunikálják a szerkesztői, alkotói, vagyis honlap, sajtó nyilatkozatok, híverés, stb.) amivel a célközönség találva érzi magát és a célközönségen kívüliek pedig nem. A Pinkhell-lel szemben a Sushi Strip pl. sokkal egységesebben van tálalva. A közönség nagyjából tudja mire számítson, mielött azt megveszi és nem lesznek belőle hatalmas csalódások. A Pinkhellnek egy sokkal általánosabb (éppen ezért kevésbé markáns) koncepciója van, sőt talán nagyobb küldetést teljesít, amit a médiaszereplése is nyomatékosít, éppen ezért sokkal nehezebb helyzetben van. A Pinkhellnek, ahogy én látom az a koncepciója, hogy a tagoknak a munkáit adja ki, ez a külvilág felé úgy jön le, hogy az egyetlen kiadvány, mely bemutatja, hol tartanak a mai fiatal alkotók. Ebből túlzott várakozások születnek, és sok esetben kikerülhetetlen a csalódás, mert egy ennyire laza válogatás nem tudja kielégíteni az összes képregényes ízlést - és hát sokaknak ez eleve eléggé behatárolt... És tényleg nem a képregények minőségéről van szó, hanem arról a kontextusról, amiben az olvasó szembesül velük. Tudom, hogy rohadt nehéz feladat ezt feloldani, és itthon nem is csak a Pinkhellnél van ez a hiba, hanem még a FF antológiában is sokszor előfordult hasonló. Kicsit másképpen, de mi is a Panelnál hasonló problémákkal küzdöttünk/küzdünk.

(A továbbiak nem kioktatásból, hanem csak egy saját vélemény/ötlet egy talán nem is létező probléma megoldására. Szóval a tévedés jogát fenntartom, mint mindig. )
Egyébként az is lehetne megoldás, hogy indít egy másik folyóiratot az MKA, amiben elborultabb műveket közöl, illetve amiben nagyobb alkotói szabadságot élveznek a tagok? De ez végül is csak a képregények összeválogatását oldaná meg. Ezen kívül is lehetne még javítani egy-két dolgon szerintem, aminek hatására ugyanezekkel a művekkel könnyebben meg tudnának barátkozni azok az emberek, akik most fanyalognak. Ezek egyike lenne a korábban említett méretcsökkenés. Gondolom semmi kedve formátumot váltania az egyesületnek, ezt megértem. Viszont egyes képreégnyek, melyek most egész oldalon virítanak jobban festenének fél oldalon beforgatva, (vagy a jövőben azok a képregények, melyek kifejezetten a Pinkhell A4-ére készülnek, figyelembe vehetné, mennyivel több minden "ráfér" egy-egy A4-es oldalra - nézzük meg egymás után mondjuk a Largo Winchet és a Pernyét). Tipikusan ilyen a Noname, ami a mostani 4 oldal helyett összesen 2 oldalt vehetne igénybe. Így egyrészt a rajzsűrűség jobban megközelítene egy olyan szintet, ami jobban emészthető egy "hagyományosabb" felfogású olvasó számára, másrészt pedig a közízléshez képest picit merész képregény szerényebb tálalást kap, így másképpen is olvassák azt, harmadrészt pedig ugyanazért az árért több képregényt kapna az olvasó is, ami azért nem utolsó szempont.
Úgy gondolom, hogy az egyesületen belüli grafikus túlsúly miatt a válogatás túlságosan tiszteli a rajzokat. Amikor először közöltünk Comic Speech-eket, mi is be voltunk picit szarva, hogy egy-egy "oldal" mindössze B6-os helyet fog kapni, holott kiállításokon ugyanezek A3-ban díszelegtek, de szerintem végül bevált és állítom, hogy ezek a közízléstől nagyon távoli képregények így jobban fogyaszthatóak is. Bocs, hogy paneles példával éltem, csak a saját tapasztalataim végett említettem.

Szerkesztve zoli79 által: 2007. 05. 28. - 14:19

[raveon]

Méret: zolinak igaza van, lehet, hogy a kisebb méret jobb lenne.

Pinkhell plusz: ez is érdekes felvetés, de szerintem inkább egy Pinkhell light kéne mellé, ha már itt tartunk, meg pénz, pénz, pénz.

[zorro]

Igen, a hordozón én mást értettem, de így már mindjárt más.
Egyre inkább egyetértek a meglátásaiddal és az utóbbi 1-2 hónapban törtem is rendesen a fejem, hogy vajon milyen irányba kéne mozdulni, hiszen most már nem egy teljesen kezdő lapról beszélhetünk, éppen itt az ideje átgondolni a Pinkhell további lehetséges perspektíváit, ami nem csupán a terjesztésbeli gondok megoldását jelenti.
Szintén nem vitatkoznék azokkal, amiket az egységesség és a specializálódás terén felvetettél, van viszont egy aprócska gond, amiről szerintem én már beszéltem itt régebben. A Sushi Strip azért is tűnik egységesebbnek, mert ott egy ember, nevezetesen Geek izléséhez, világához igazodott a lap. Egyrészt, több mint a felét ő maga rajzolta, másrészt a felkért alkotók munkái – főleg a második számban – már okoztak némi feszültséget, értetlenséget (pl. A csomag) és ebben az esetben most tekintsünk el ezen munkák konkrét jellegétől. Kimondhatjuk, hogy bár a második szám színesebb volt és több különböző húrt pengetett meg, mégis, az első volt az, ami inkább kedvezett egy ún. célközönségnek. Valaki vagy szereti Geek világát vagy nem, de egy biztos, tudta, hogy mit kap a pénzéért. (Ha olyan fürge lennék, mint Geek, már én is kiadtam volna valami hasonlót – keveset, olcsón, fekete-fehérben és főleg sajátot.)
Egészen más a helyzet az MKA-val, illetve a Pinkhellel. Két (illetve több) oka is van, amiért nem tudunk még egy lapot indítani, illetve specializálódni. Egyrészt a mostani tagdíjakból éppen arra futja, hogy a Pinkhell meg tudjon jelenni, ráadásul nem is mindig háromhavonta – egyszerűen nem jön össze annyi. Másrészt örülök, ha éppen annyi anyag összegyűlik, ami a lap tartalma. Nem 40-50 anyagból válogatok ki mondjuk 10-et, hanem 10-ből. (És jobb esetben van csak arra ideje az alkotónak, hogy a kért változtatásokat végrehajtsa.) Tehát eleve nem tudok egy másik lapot is összeállítani. Harmadrészt pedig nem tehetem meg azokkal a tagokkal, akik fizetik a tagdíjat (tehát a nyomdaszámlát), hogy mellőzöm közülük azokat, akik mondjuk egy specializáltabb számba nem férnének bele. Mit számba, mondjuk egy új, markánsabb és határozottabban célközönségcentrikus laptervbe.
Az, hogy ennyien vagyunk és néha kifutja a nyomdaszámla, az előnye az MKA-nak. A hátránya pedig a fent említett demokratikus berendezkedés és a kényszer, hogy mindenki egyformán hangot kaphasson. (Ez nem is mindig sikerül sajnos.)
Amíg ez így tud csak működni, addig nem nagyon szelektálhatok durvábban, de ez talán érthető is. Ha önálló kiadó lennék, már ugyanezt minden további nélkül megtehetném, hiszen nem kötnének kötelezettségek a tagok irányába.
Így egyet tehetek: egyedül a minőséget tarthatom szem előtt, a tartalmat, témát és más sajátosságokat nem.

Méret: Természetesen igazság ebben is van, de megintcsak féligazság. Felvidéki, Lanczinger és még akár a Pernye is, mind jól/jobban érvényesülnének egy valamivel kisebb méretben is, sőt, a lap legalább negyedének kimondottan rosszat tesz az A4-es formátum. Csakhogy ismét azzal a problémával szembesülünk, hogy mi lesz akkor pl. egy Gáspárral, egy Cserkutival vagy akár a Szivárvány közzel, ami azért is jó példa, mert valóban az Asterix formasűrűségét követi és láthattuk, hogy a kisalakú Alfában már mennyi fontos részlet esett a méretcsökkentés áldozatául. Ez tehát megint nagyon nehéz kérdés. Az elforgatást viszont nem csak én, de az alkotó sem kedveli, mivel folyamatosan az az érzése az embernek, hogy nincs elég hely a lapban, de még próbáljuk az anyagot bepréselni. (Meg hát nem is falinaptárat készítünk. ) Sabannál éppen a terjedelem okán tettem kivételt, illetve csak azért, mert az egyes oldalai még elbírták a kicsinyítést. De nem örült neki és legközelebb kifejezetten megtiltotta, hogy így jelenjen meg – ami jogos is.

[Rorimack]

Zorro: nem gondolnám, hogy a te feladatod lenne, ezt minden alkotónak magának kell meglépnie. Azon viszont, amit a Pinkhell és a Papírmozi hasonlóságáról mondtál, meglepődtem.

Napirajz: ez egy vállalható szint egy rajzolni tudó, nem abból élő embernek. Ha Gáspár Tamás Vagy Cserkuti Dávid egy laza kézmozdalattal jobb rajzot vet papírra (amit nem kétlek), akkor miért nem láttam? Nem élőben, hanem a képregényt, ami ilyen laza kézmozdulatokkal van papírra vetve. (A félreértések elkerülése végett: most nem konkrét személyeken, de még csak a Pinkhellen sem kérem számon ezt a típusú képregényt. Sőt, számon sem kérek semmit, csupán azt ragozom tovább, amit a legelején írtam: egy gyorsabb stílus (nem primitívebb, nem bunkóbb, nem összecsapott) megoldhatná azt a helyzetet, ahol most a magyar képregény toporog. Vagy legalábbis futássá növelhetné a jelenlegi sétatempót.

Erre meg azért van szükség, mert nem lehet arra számítani, hogy a közönség megveszi, mert magyar. A nosztalgiára még igen, de egy mangán, amerikai képregényen felnőtt fiatalt szinte lehetetlen átcsábítani. Most még van esély, hogy ne külföldi kiadványokon nőjjön föl: viszont ehhez kell rendszeres, nagy adagokban fogyasztható hazai.

De nem csak napi rajz: érdemes megnézni, milyen online képregényekkel és milyen rendszerességgel jelentkeznek a külföldi netcomicsosok. A legtöbbnél ott az archivum, amikor még elkezdték: hát bizony egyikük sem egy Frank Cho (ami a "szép rajzokat" illeti). És mégis, csinálják, munka mellet. A többi (rajzminőség, rajongók, egyebek) jön magától.

vassrichárd: Lásd fent. Különbség van aközött, hogy megtalálod a minimumot, amivel úgy tudod elmondani azt, amit akarsz, és elégedett vagy vele, meg aközött, hogy becélzod azt a minimumot, amit még elvárnak tőled.

Legfőképpen azért, mert a mai helyzetben vagy fizetnek annyit, hogy megérje mindent beleadni a képregénybe (és akkor ezt el is várják tőled, jobb esetben), vagy annyit fizetnek, hogy lényegében szerelemből kell megcsinálnod - akkor meg leginkább magadnak kell megfelelni.

A direkt bunkóra vétel pedig a napirajz stripjeiről szólt, leginkább a szövegről. Pénznek nincsen köze hozzá. És hogy mire jó? Arra, amire minden alkotómunka: a szerző el tudja mondani a gondolatait a vilgáról, közvetítetni tudja az érzéseit. Ehhez megint nincs sok köze a pénznek, de ha még fizetnek is érte, akkor jó.

[Nero Blanco]

Idézés: Rorimack - Dátum: 2007.05.28., 16:44

Azon viszont, amit a Pinkhell és a Papírmozi hasonlóságáról mondtál, meglepődtem.

Pontosan min is? Rémlik, hogy írt erről tényleg valamit Zorro, de most nincs idegem visszakeresni.

[Henrik]

Affene én megint kimaradtam

[Rorimack]

Henrik: dehogy maradtál ki, neked raveon válaszolt helyettem is Túlozva: három rajzoló csapatmunkával összehozott művét nézve két olyan képregényt látok, ami nem készült el emiatt az egy miatt.

Tony:

Idézet

Mint mondtam, annyit tehetek, hogy a ritkásan összehozott megbeszéléseken vagy MSN-en megpróbálok beszélgetni az illetővel, a vázlatokat (ha szerencsés esetben küld ilyet) körbeküldjük a szerkesztőségen belül és agyalunk. Ennél többet akkor tehetnék, ha nem csak hobbiból, a kevéske szabadidőmben foglalkoznék képregénnyel és szerkesztéssel, ha pl. tanoda jelleggel működne a dolog – de én akkor sem érzem magam ennyire felkészültnek a témában. (Tulajdonképpen Tony is kész munkákat kap a Papírmoziba, és ő is csak annyit szól bele a folyamatba esetenként, amennyit én a Pinkhellnél.)

Ezen a kész munkákon lepődtem meg. Azt hittem, máshogy megy az MKA-n belül a szerkesztés, nem hasonlít ennyire egy kölsős anyagokból dolgozó kiadványhoz.

[Henrik]

Nadehát énis ugyanazt mondtam mint raveon.
Legyen rajzoló, kihúzó, szinező stb....
Csinálja mindenki azt amiben a legjobb.
Meggyőződésem, hogy csapatmunkával jobban lehet haladni.

[zoli79]

Zorro: tudom, hogy a javaslataim féligazságok, ezért inkább csak felvetések.
A válogatási szempontokat pedig el nem tudod képzelni mennyire megértem.

[Nero Blanco]

Idézés: Rorimack - Dátum: 2007.05.28., 17:28

Tony:
Ezen a kész munkákon lepődtem meg.

Ja, értem. Nálunk egy kicsit azért más a helyzet, általában szoktam kérni forgatókönyvet, szinopszist, vázlatokat. Ha már igent mondtunk, akkor magába a folyamatba már mi is csak ritkán szólunk bele (a sürgetésen kívül, persze ).

Henrikkel pedig olyannyira egyetértek, hogy a börzén beszéltünk is róla, és biztos vagyok benne, hogy rövidesen lesznek olyan projektek, amelyekben kihúzóként tudjuk alkalmazni.

Viszont a kisebb formátum kérdése énbennem is felmerült, például a Dampyré. De ahhoz meg hosszabb sztorik kellenének, vagyis nagyjából ugyanott vagyunk.

[vassrichárd]

Értem én...nem ideális most itthon szerelemből képregényt csinálni.

[zorro]

Rorimack, Tony – én kizárólag a magyar anyagokra értettem, hogy nem történik másként a szerkesztés a Papírmozi és a Pinkhell esetében sem. Szinopszist, vázlatot én is kérek, és általában előfordul, hogy kapok is, de előzetesen sem Tony, sem én nem ülünk le a rajzolókkal és nem instruáljuk őket, hogy a nemzetközi helyzethez képest hol helyezzék el magukat, milyen témákon agyaljanak inkább. Illetve – ha jól tudom – Tony sem kéri az alkotót túl gyakran arra, hogy rajzoljon újra valamit a művében – bár már ott is volt rá példa, én emlékszem.

Napirajz: szerintem nem vállalható szint, illetve attól függ, ki előtt, milyen kontextusban vállalható. Persze, ez is egy bizonyos szint, de az biztos, hogy nem az MKA számára – bár kétlem azt is, hogy akár a Papírmoziban lejöhetnének ezek a munkák. Ez egy nagyon „kedves" kis napi blog, néha valóban megmosolyogtató trágárságokkal (a „Jézusom, de jó, hogy jön ezzel a fénnyel!" poén egyszerűen, de jól megrajzolva még tetszene is), de valószínű, hogy a neten egészen más igényekkel olvasnak ilyen jellegű blogokat az emberek, mint nyomtatásban, színes-szagos papíron, ami ráadásul pénzbe is kerül nekik.
De tökéletesen értem, miről beszélsz, és egyet is értek veled, csupán ezt a Napirajzot nem tartom követendő példának. Haragos stripjei vagy Felvidéki képregényei inkább hozzák azt a kompromisszus, de még vállalható utat, amiről szó van. A Strip pl. egy délután alatt összehozható (de majd Péter kijavít, ha nem így van), egyszerű, karakteres figurák, mégis ízesen, lendületesen rajzolva, amiből látszik (szemben a Napirajzzal), hogy az alkotójuk érti a szakmát.
Hogy Dávid miért nem áll rá a vázlatszerűbb rajzokra, az szerintem azért van, mert vázlatszerűnek tartja őket és ha nagyritkán végre adódik egy kis ideje a képregényre is, sokkal inkább szeretne egy komplexebb, a rajzi kidolgozottságot jobban megmutató munkát készíteni. Bár ha észrevetted, előnyben részesíti a stilizált formákat, semmit nem rajzol túl és a dekorativitás is szempont nála. (Talán majd ő is hozzászól azért ehhez a beszélgetéshez. )
Mások nevében nem is szeretnék nyilatkozni, mint említettem, most pont olyan anyagokon kezdtem el dolgozni, ahol – szemben a Vogel naturalizmusával – oldok egy kicsit a realista ábrázoláson, egyszerűsítek abban az értelemben, hogy pl. ne kelljen egy-egy mozdulatot, arckifejezést stb. fotók segítségével megoldanom, illetve szinte egyáltalán ne használjak modellt a rajzokhoz. Ez eddig sem fordult elő gyakran, mert minél nagyobb rutinra tesz szert az ember, annál több dolgot raktároz el az agyában és annál kevesebbet kell előképek után kutakodnia, de ha pl. egy stilizáltabb világot teremt magának, szinte ki is zárhatja az iménti munkamódszert. Nekem nagy kedvencem Guy Davis, imádom a rajzait és jól példázza az említett stilizációt. Részletgazdag, de többnyire gyorsan és modellek nélkül is megvalósítható világ az övé.

[Nero Blanco]

Guy Davis szerintem is nagyon jó, gyűjtöm a Sandman Mystery Theatert, aminek majdnem minden számát ő rajzolta. És azon ritka amerikaiak közé tartozik, akiket francia kiadók is foglalkoztatnak.

A Napirajzot megnéztem, én sem tartom nyomtatásba valónak. Mint ahogy a Fekete macskát sem, bármennyire is jók egyes poénjai.

A felsorolásból egyébként kimaradt Lanczinger Mátyás, aki szintén tud igen nagy sebességgel rajzolni (tavaly nyáron a Witch-napon talán valami 70 portrét készített). Olvasom az iwiw-en, hogy épp most tér vissza közénk Észtországból, már hiányzott. És ne felejtsük ki Marabut sem!

PM (FF, Eduárd) és újrarajzolások: igen, de erről nem beszélünk az érintettek hozzájárulása nélkül.

[zorro]

Idézet

Olvasom az iwiw-en, hogy épp most tér vissza közénk Észtországból, már hiányzott. És ne felejtsük ki Marabut sem!

Pontosan, Mátyás szerencsésen átvészelve az észt konfliktusokat, ismét hazánkba látogat!
Marabu, szintén jó példa.

Idézet

PM (FF, Eduárd) és újrarajzolások: igen, de erről nem beszélünk az érintettek hozzájárulása nélkül.

Éppen ezért nem említettem sem neveket, sem a művek címét.

[zoli79]

És persze meg kéne említeni Fekit is, akinél láthat(t)unk nagyon jó példákat a pöcsölős és gyors stílusára is.

Idézés: vassrichárd - Dátum: 2007.05.28., 19:31

Értem én...nem ideális most itthon szerelemből képregényt csinálni.

dededededededede! (Csak úgy szabad itthon.)

[zorro]

Igen, Feki ilyen szempontból közel áll hozzám – meg persze majdnem minden munkáját szeretem –, el nem tudom képzelni, hogy kialakítok egy konkrét stílust és azt életem végéig nyomom. Jobban szeretek a témához, a sztori hangulatához alkalmazkodni.

Tényleg, van még egy dolog, amire nem válaszoltam, az a munkamegosztás kérdése. Igazatok van abban, hogy nem biztos, hogy a rajzolónak kell minden munkafázist egyedül végigvezetnie, viszont mondok egy példát, hogy a felosztás miért nem sikerülhet minden esetben. Tavaly nyáron kért fel Dávid, illetve közvetetten a Zwack, hogy annyira besűrűsödtek a leadások, hogy be kéne szállni egy képregény erejéig. Természetesen Cserkuti-Gáspár stílusban. Nekiláttam, szerencsére nekem „csak" rajzolni és kihúzni kellett, a színezést Fritz Zoli egyik munkatársa vállalta. Nem volt egyszerű hozni Dávid stílusát és persze nem is sikerült azon a színvonalon, de talán megközelítőleg olyasmi lett a végeredmény – bíztam a laikusok „éleslátásában".
Én általában tollheggyel húzok ki, de biztosan nem használok ecsetet. Úgy, ahogy Dávid kezeli, pedig végképp képtelen vagyok rá, éppen ezért kínszenvedés volt a munkának ez a fázisa – főleg. Ezt csak azért hoztam fel, mert elképzelhetetlennek tartom, hogy Dávid ceruzarajzait dávidos lendülettel és pontossággal, azzal az eleganciával képes legyen egy másik kihúzó bevégezni. Ha be is vállalja, biztosan „elrontja" vele a munkát, de legalább is nem lesz azonos minőségű a végeredmény.
Ez az egész team-munka akkor tud jól működni, ha egy-egy képregénynél már eleve meghatározott (a kezdetektől), hogy ki húzza ki, ki színezi. Ilyenkor ugyanis nem bicsaklik meg, nem módosul a késztermék jellege. De tény, hogy erre szükség van és ahogy mondtam is, lépni fogok az ügyben.

[Nero Blanco]

Pár szót a méretről, mármint az eredetikéről. Nem hagyott nyugodni a téma, és most rákerestem az interneten. Ha valakit érdekel, pöntyögje be az "original comic art" vagy a "planche originale BD" kulcsszavakat a Google keresőbe, úgy találja meg az eladásra kínált eredeti képregényoldalakat.

Amerikában a Marvelnek szabványos oldalakat kell küldeni, ennek a mérete 11x17 inch, ami kábé 28x43 centiméter, vagyis nagyjából az A3-nak felel meg.

Európában nagyobb szórást tapasztaltam, ideírok párat ezek közül, olyanokat is, amik megjelentek magyarul:

Moebius: L'incal: 32x40 cm
William Vance, XIII: 43x60 cm, Bob Morane 36x50 cm
Milo Manara, Parfum de l'invisible: 50x70 cm
Valles, Sörmesterek: 32x44 cm
Smudja, Vincent és Van Gogh: 42x56 cm
Serpieri, Druuna: 27x39 cm
Baru: 18x25 és 28x38 cm
Christian Godard, Martin Milan: 34x45 cm
Jijé, Jerry Spring: 36x46 cm

Ezek a méretek margóval együtt értendők, és pl. a Manara oldalon jó 5-8 centi lehet szabadon alul-felül.
Tehát van, aki a megjelenéssel azonos méretben dolgozik (Baru), a többség kb. dupla méretben, és néhányan ennél nagyobban. De a maximum (és ritka) ezek alapján az A2-es.
Persze nagyon sok múlik a használt technikán, rajzeszközön, stb-n.

[zorro]

Szuper, köszönjük, Tony!
És igen, sok múlik a technikán, illetve azon, hogy az adott képregény mennyire részletgazdag. Én pl. a Szivárvány köznél, nem is olyan régen, csak azért növeltem a méretet egy kb. 10 %-al, mert a teljesalakos figuráknál már „besültek" az arc kontúrjai, képtelen voltam olyan hajszálvékony vonalakat húzni, illetve maga az eszköz sem engedte már meg. És persze pepecsebb munka olyan aprólékosan dolgozni.
Viszont amiken most dolgozom, azok főleg ceruzarajzok is maradnak (csak kikeményítem őket) vagy előfordul majd ecolinos megoldás is (hasonló az akvarellfestékhez, csak elevenebbek a színek és már önmagában is folyékony, de vízzel azért tovább hígítható), és ebben az esetben a dupla (kb. A3-as) oldalméretet választom.

Az Asterix eredeti méretéről nem lehet tudni valahol?

Szerkesztve zorro által: 2007. 05. 29. - 15:17

[Rorimack]

Idézés: Tony - Dátum: 2007.05.29., 14:45

Baru: 18x25 és 28x38 cm

Tehát van, aki a megjelenéssel azonos méretben dolgozik (Baru), (...)

Azt tudom, hogy a L'Autoroute du Soleil megjelent japánul is, szerintem B5-ös méretben, de a francia kiadás album-méretű?

[Dr. Gáspár]

Idézés: Rorimack - Dátum: 2007.05.28., 16:44

Ha Gáspár Tamás Vagy Cserkuti Dávid egy laza kézmozdalattal jobb rajzot vet papírra (amit nem kétlek), akkor miért nem láttam?

Kukkants esetleg ide kedves Rorimack: http://gaspartamas.b...l/Friss%2FFresh
Nem kifejezetten képregény - sokkal inkább storyboard -, ebből 3 kocka/óra sebességre vagyok folyamatosan képes.
Bár remek tréning és nagy rutint ad, valójában kőkemény daráló, nem szeretném ezzel tölteni az életem.
Időről időre elvállalok ilyesmit, mert jól megfizetik és mert családos ember lévén nem mindig engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy nemet mondjak egy ilyen felkérésre, de nem szeretnék a nagyüzemi képregénygyártósor egyik fogaskereke lenni.
Lehet ezért arrogánsnak, vagy nagyképűnek bélyegezni, de ha már nem ebből élek meg, akkor inkább rajzolok kevesebb, de minőségibb képregényt.

[Dilibogyo]

Le vagyok döbbenve...

Basszus. Hát gratulálok! Állat...

[pityesz]

Idézés: Dr. Gáspár - Dátum: 2007.06.04., 12:15

http://gaspartamas.b...l/Friss%2FFresh

de ha már nem ebből élek meg, akkor inkább rajzolok kevesebb, de minőségibb képregényt.

Ez remek, nagyon tetszenek a rajzok.
Én szívesebben olvasok szépen megrajzolt és kidolgozott képregényeket, persze a történet sem lényegtelen.
És egyet értek Tamás véleményével, szerintem is a rajz minősége és kidolgozottsága mindenféleképpen fontosabb az elkapkodott csak azért is minél többet mennyiségnél.

[Rorimack]

Idézés: Dr. Gáspár - Dátum: 2007.06.04., 11:15

Lehet ezért arrogánsnak, vagy nagyképűnek bélyegezni, de ha már nem ebből élek meg, akkor inkább rajzolok kevesebb, de minőségibb képregényt.

Válaszul be akartam idézni az általad idézett hozzászólás második felét.

Azt hiszem, ott nem értünk egyet, hogy mettől meddig terjed a minőségi ill. a mennyiségi képregény.

[zhalasz]

Idézés: Dr. Gáspár - Dátum: 2007.06.04., 12:15

nem szeretnék a nagyüzemi képregénygyártósor egyik fogaskereke lenni.
...
inkább rajzolok kevesebb, de minőségibb képregényt.

Ezekkel a rajzokkal simán el tudnék képzelni "minőségi" képregényt. Egyszer csak bevállalja valaki ezt a "nagyüzemi fogaskerék" szerepet. Vagy nem.

[raveon]

Miért, Fazekas nem a nagyüzemi részlegen van pölö?

[zhalasz]

Lehet, nem tudom. Nem tudom hogyan-mennyit dolgozik, miből él, stb. A számokról itt van Tony hozzászólása: 939

A megjelent képregények alapján azért ez még nem nagyüzem. Persze tudom, nem csak a rajzolókon múlik. Vagy lehet, hogy ez is tyúk-tojás esete?

Szóval ha úgy tetszik, nem volt szerencsés kijelentés az "egyszer csak bevállalja valaki" szöveg, elnézést érte.

[weapon x]

dr. Gáspár: Ilyen "nagyüzemi fogaskerekes" cuccot én is szívesen látnék, szerintem ez már bőven minőségi, és egy hosszabb, jó történet ilyen kiváló rajzokkal megtámogatva talán még nagyobb ováció kiváltására is alkalmas, mint egy nyúlfarknyi vizuális orgia. Persze ez már csak ízlés kérdése. Ha magaddal szemben elvárás a jobb (leszögezem: nekem eszméletlenül tetszik ez a "darálda" is), akkor persze nem szóltam.

[Nero Blanco]

Idézés: Dr. Gáspár - Dátum: 2007.06.04., 12:15

Nem kifejezetten képregény - sokkal inkább storyboard -, ebből 3 kocka/óra sebességre vagyok folyamatosan képes.

És ha én azt mondanám, hogy szívesen közölnék tőled minden héten egy-egy 5-6 kockás oldalt, ami ezek szerint neked heti két óra munkát jelent, akkor mit lépnél?

[Csacso]

Erre a választ, én a sorok közt (nem elrejtve) látom:

Idézés: Dr. Gáspár - Dátum: 2007.06.04., 12:15

Bár remek tréning és nagy rutint ad, valójában kőkemény daráló, nem szeretném ezzel tölteni az életem.
Időről időre elvállalok ilyesmit, mert jól megfizetik...

Milyen kiadvány jelenik meg hetente, ami új képregény csíkot is közölne? Csak nem tervek ezek?

[onlyzerosandones]

Kedves PinkHell Rajongók!
Felhívnám figyelmeteket arra, hogy idén is megrendezésre kerül a Goldenblog (avagy -blokk). Amennyiben kedves szíveteknek az MKA, kérem, nevezzetek bennünket itten: http://goldenblokk.hvg.hu/
Az oldalunk címe pedig: http://www.kepregeny...a.blogspot.com/
Köszi!